Szálláshelyek és vendéglátás

A kellemetlen élmények, köztük a rossz beltéri levegőminőség is negatívan befolyásolja a szállodáról vagy az étteremről alkotott képet, ami akár azzal is járhat, hogy az oda látogatók idő előtt távoznak, esetleg nem térnek soha vissza vagy súlyosabb esetben rossz hírét viszik a szolgáltatónak, elesve ezzel a potenciális új vendégektől. 

Mutatja ezt az a jelentős gazdasági és egészségügyi károkat okozó esemény, amit a koronavírus-járvány okozott, hiszen terjedésének megakadályozása és súlyosabb következményeinek elkerülése érdekében hónapokra be kellett zárni a szálláshelyeket és vendéglátó-egységeket. A kapuk azóta már újra nyitva állnak, ám a koronavírus, emellett az influenza és más fertőzések szintén mai napig az életünk részei. Néhányan a jogszabályi kötelezettségükön túl számos óvintézkedést hajtottak végre a vendégek és a munkatársak egészségének és biztonságának védelme érdekében.

Tapasztalható jelenleg is egy 30%-os visszaesés a covid előtti időszakhoz képest, a külföldi vendégek aránya pedig szintén elesik az előző évek átlagától. Az emberek sokkal elővigyázatosabbá, körültekintőbbé és távolságtartóbbá váltak. A turisták számára egyre fontosabb lett a higiénia és a biztonságos környezet. Olyannyira, hogy a biztonság meghatározza az utazási döntésüket.

Ebben a szektorban mindinkább igaz, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevők egyre növekvő elvárásainak érdemes eleget tenni a versenyképesség fenntartása és a bevételek növelése érdekében.

A hotelekben emellett számtalan poratka, allergén anyag és szennyeződés fordul elő, a szellőzőrendszerek pedig nem minden esetben elegendőek ahhoz, hogy megfelelő levegőminőséget biztosítsanak. A közösségi helyiségek, hallok, éttermek természetes szellőztetése nem túl gyakori és elegendő vagy kevésbé kivitelezhető, forgalmasabb településeken, nagyobb városokban, illetve a fűtési szezonban ráadásul a szmog alkotóelemei (a kén-dioxid, szén-monoxid, egyéb gázok és a korom) is bekerülnek a zárt terekbe. A nem megfelelő levegőmozgás a vírusok és baktériumok terjedésének kockázatát is növeli, különösen ott, ahol az egymástól idegen környezetből érkező emberek érintkeznek.

Évről-évre egyre inkább észrevehető az allergiás megbetegedések és az utazási kedv, valamint az utazások célhelyei közötti összefüggés. Az adott környék magas pollenkoncentrációja az asztmában és szénanáthában szenvedők üdülését vagy üzleti útját teljesen tönkretekheti. Ráadásul a lebegő polleneknek való kitettség fokozza a légúti vírusfertőzések esélyét.